A legendás és rejtélyes Vis sziget a nyílt Adrián található, messze a minden szárazföldtõl, a dalmát szigetvilág kapujában. A szigetet tulajdonképpen egy sziklatömb alkotja, amelynek csupán a két végén van egy-egy partvidéki síkság, ahol a két fontosabb város Vis és Komiža található.
Ha te is el szeretnél jutni ide vitorlás hajóval, jelentkezz Splitből induló útjaink valamelyikére:
Vitorlázás Split-től délre, 7 nap, rövid útvonal
Vitorlázás Split-től délre, 7 nap, hosszú útvonal
Majdnem 50 éven át a Jugoszláv Hadsereg katonai bázisa volt és így a látogatók elől el volt zárva. Emiatt Vis megőrizte érintetlenségét, a Nemzetközi Természetvédelmi Világszervezet (WWF) 2003-ban az év 10 természetileg legjobban megőrzött szigetei közé sorolta. 2016-ban a „European Best Destinations” oldal olvasóinak szavazatai alapján a Vis szigeti Stiniva lett a legszebb európai strand.
Adria egyik legzöldebb szigeteként rengeteg fa (köztük pálmafák), és növény, és nem utolsósorban, meleg napsütés várja az ide látogatókat. A sziget gazdag tengeri élõvilága, és számos hajóroncsa miatt az utóbbi években a búvárok körében nagyon népszerûvé vált.
Vis
Vis városa a sziget északkeleti oldalán a védett Szent György-öböl mellett fekszik. Északi partján a Prirovo-félsziget nyúlik be az öböl vizébe. A félsziget középpontjában emelkedik a ferences-rendiek kolostora, előtte áll a 16. századi, egyszerű reneszánsz vonalú Szt. Jeromos-templom, mögötte temetővel. A kolostor és temploma a viši kikötő legszebb fekvésű helyére épült, védőszentjéül Dalmácia védőszentjét Szent Jeromost választották.
A Prirovo fölötti domboldalon fekszik Gradine, amely most Vis egyik városrésze. Itt, ennek helyén állt az ősi görög település Issza, melynek romjait bejárhatjuk.
Vis várát a György erődöt 1812-ben kezdték építeni az akkori brit kormányzó Robertson ezredes rendeletére, aki a kikötő jobb védelmére tartotta szükségesnek megépíteni azt. Nevét III. György brit királyról kapta, de ma a helyiek Forticának nevezik.
A második világháború idején Josip Broz Titónak alatt partizán-parancsnoki harcállása volt a szigeten egy barlangban, a puszta barlang ma látogatható. Később a második világháborút követő jugoszláv időkben egy barlang belsejében tengeralattjáró-kikötőt építettek, amely a hajóknak a víz alatt volt megközelíthető. Ma kirándulásokat szerveznek a Vis városa melletti barlanghoz.
Komiža
Vis szigetének nyugati oldalán, a sziget legmagasabb orma, az 587 méter magas Hum hegység meredek lejtői alatti félkör alakú Komižai-öböl partján terül el. Fekvése nem teszi alkalmassá a mezőgazdasági művelésre, ezért a település lakói mindig is a halászatból éltek. Érdekes színfoltja az öbölnek a sok halászhajó, Komiža ugyanis ősidők óta az adriai szardellahalászat egyik központja.
A város központja a velenceiek által 1585-ben épített ágyúlőréses, ma Komunának nevezett egykori “Castello”, melyben a Halászati Múzeum kapott helyet. Az erődöt a török hódítók és a kalóztámadások ellen építették a velenceiek. A négyszög alaprajzú épület falainak alsó része ferdén épült, az északi és a nyugati fal a tengerbe merült. Ezen az oldalon még láthatók a kiseb hajók kikötéséhez használt nehéz kőgyűrűk.